Műtét és egyebek

Február végén megvolt a műtét. Igazán rendes volt a doki, miután lebaszott, hogy miért csak akkor mentem vissza és nem hamarabb (pedig az 1 hónap le se telt höh), mert hétfőn megvizsgált és kedden már meg is műtött. Ébren voltam, a szurikon kívül nem fájt a dolog. Viszont ahányszor ledugta azt az átkozott vér/nyál szívót mindig készült visszajönni ...nos, a semmi. Bár jó adag Lidocaint befújtak, amit lenyeltem és az ilyenkor visszajött. Nem baj, újra érzéstelenítettem magam XD

Btw, megnézhettem őket. Nagyon szépek voltak! :( Úgy sajnálom, hogy ki kellett őket venni. Próbálom úgy felfogni, hogy megvédtek, amíg tudtak. Ugyanakkor, nem vagyok róla meggyőződve, hogy nem tudtak volna tovább is vigyázni rám. Végül is majdnem 20 évig semmi baj nem volt velük. És előtte is csak évente 1x lettek betegek. Most meg itt fetrengek a fájdalomban és az alapján ütemezem az életemet, hogy mikor vehetem be a következő fájdalomcsillapítót. Hm... még másfél óra.
Itt megragadnám az alkalmat, hogy mondjak én is valamit a magyar egészségügyről. Főleg, hogy most 2 kórházi tartózkodáson vagyok túl. Nem tudom, hogy más kórházakban mi a helyzet, de az Uzsoki utcai kórházban végtelen kedvességgel és profizmussal viseltettek az irányomba. Az első befekvés után naponta kellett visszamennem, hogy ellenőrizzék tényleg javulok e. És milyen szerencse! Mert újra fel kellett tárni. Tiszta volt a hely és az étel finom. Kórházi volt, nyilván. De az íze jó volt. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ha már lebetegedtem és műteni is kellett, akkor ide kerültem :)

Műtét előtt pár nappal kaptam infókat a szállásomról. Kiraktak a p***ba, de ez van. A lényeg, hogy felkínáltak egy rakás opciót a szállásokra, amiket sorrendbe kellett állítani, 1-től 6-ig. Engem a 4. helyre tettek be, amit megjelöltem. A kolesz Oubaku-ban van, ami az Uji nevű városkához nagyon közel fekszik. Uji amúgy a teáról híres, de nem kizárólagosan. Van itt bőven szentély és kolostor is, amit rettenetesen szeretek. Összességében véve tehát, nem rossz. Bár Kyoto és így az egyetem is kb 1 órára van. Itthon is ennyit ingáztam a sulikba, ez nem probléma. Viszont itthon nem is kerül annyiba a közlekedés, mint Japánban. De a szálláson sokat fogok spórolni, reméljük többet, mint amit a közlekedés elvisz ;) 

Megvan a repülőjegyem is amúgy. Hát mikor, ha nem akkor kapom az értesítést és a kérést, hogy ellenőrizzem az adatokat, amikor kórházban vagyok net nélkül?
Úgy néz ki április 3-n indulok a Finnair-el. Baromi gyorsan Japánban leszek. Szeretem az Emirates-t, meg a Quatar-t, de velük egy örökkévalóság az út. Viszont így rohadt kevés cuccot vihetek magammal, ami meg óriási hátrány. Mi lett a Lufthansa-val??? Tuti túl sokat sztrájkoltak, a japánok meg megunták.

Szóval április 3. Elég jó :) Itthon leszek a tesóm szülinapján.
Viszont most már lassan el kéne kezdenem komolyan készülődni. Mentségemre legyen szólva, egész februárban ezt csináltam, bár csak olyan jó komótosan, lassú mozdulatokkal, megfontoltan :D 

Na'h, jó vagyok. Most gyógyulok. Úgyis fájdalomban élek, eszem ágában sincs még Japánnal  is foglalkozni. Majd.