Osaka

6 évvel azután, hogy utoljára jártam Osakaban, tegnap tiszteletemet tettem a városban. Kb 1 órára lakom tőle, szóval nem nagy dolog elmenni, mégse került sor rá ezidáig. Fura volt, felemelő, elszomorító, nosztalgikus. Az emlékeimben pont ugyanilyen volt. Nem változott. Kivéve persze, h a Dotonbori híd egyik oldalán, 2 H&M üzlet néz egymással farkasszemet az utca két oldalán. Az onnan induló szórakoztató és bevásárló utca végén is van egy. Nem tudom mi van O.o Oké, h globalizáció, meg terjedés, de azért ez egy kicsit fura, nem? Amikor 6 éve itt voltam, akkor nyílt az első :D Undorító hosszú sor állt az üzlet előtt és ami bent volt...hát azt se felejtem el, amíg élek.

Szóval, Osaka. Mennem kellett, mert a Hokkaido egyetem tartott egy tájékoztatót a leendő diákoknak. Nagyon kis helyesek voltak. Kaptam egy üveg jéghideg vizet is, mert h meleg van. Nekik igen, persze, ott még csak most kezdődött a tavasz :) Egy picike teremben volt felállítva néhány asztal és a körül a 4 v 5 kar egy-egy képviselője, meg az adott kar iránt érdeklődök ültek és beszélgettek. Ez mester és PhD hallgatóknak szólt, nem alapképzésere jelentkezőknek. Nem döntöttem el, h mit csináljak még. Mármint, h maradjak vagy váltsak egyetemet. Egyelőre információkat akarok szerezni. Gyakorlatilag úgy kerül be ide egy ember, mármint egyetemre, hogy semmit nem tud a rendszerről vagy a szakjáról, a laborról ahova csatlakozik, a tanáráról. Itt, helyben szembesül a felállással és ez nem feltétlenül egyezik össze az illetővel (ebben az esetben velem). Szóval kedélyesen elcsevegtünk, nagyon közvetlen volt a tanár, aki arról a karról jött, ahova én esetleg jelentkeznék. Sok minden hasznosat elmondott. És az elhangzottak 75%-t értettem. Baromi büszke vagyok magamra XD Persze, ennyi japán tanulás után, meg volt jp szakosként ezen inkább sírnom kellene, de azt már eleget csináltam, úgyhogy most váltok. Érdekes élmény volt amúgy, mert kissé kettészakadtam: egyszerre éreztem azt, h "hú! de király! jelentkezzünk!" és azt, hogy "n'ah...jó helyen vagyok". Hogy ebből mi lesz, még nem tudom. De a jobb pillanataimban némi öniróniával fűszerezett vidámsággal szemlélem a szart, amibe beleraktam magam ;)

Mivel mentem, körbe érdeklődtem, h van e valaki, aki velem jönne. Végül Albane és Luyi jöttek velem. Elmentünk és megnéztük az Osaka kastélyt, ami szintúgy nem változott. Hála égnek mondjuk! Nem rég építették! A kastélyt eredetileg a 16. század legvégén emelték, az akkori, mindenható katonai vezető Toyotomi Hideyoshi utasítására.

[Csak nagyon röviden a történelemről, h aki nem jp szakos, az is el tudja helyezni. Amikor a 12. században a császári hatalom az utolsókat nyögte és a szamurájok egyre nagyobb hatalomra tettek szert, kiemelkedett közülük egy ember: Minamoto no Yoritomo. Az ország első, tejhatalmú katonai vezetője és ezzel párhuzamosan politikai vezetője: a shogun. Szegénykémnek a dolgok nem mentek túl jól, mert nem húzta túl sokáig, a fiai is hasonlóképpen jártak és a szépreményű családi vállalkozásnak annyi lett. A shogunatus intézménye azonban elég erős volt ahhoz, h egy darabig fennmaradjon még. Aztán megjelentek a kihívók és és többen is shogunok szerettek volna lenni. Ennek eredményeképp, ahogy ez lenni szokott, mindenki mindenkivel harcolni kezdett a hatalomért. Az ország pedig kb. 150 évre polgárháborúba sodródott. Ezt elégelte meg egy újabb karizmatikus ember, Oda Nobunaga, aki nekilátott az ország egyesítésének és a háború befejezésének. Elkezdte, de nem tudta befejezni. Ekkor lépett a színre Toyotomi Hideyoshi, aki folytatta és már majdnem befejezte, amikor meghalt. Ő építette az Osaka kastélyt, ahonnan aztán a fia irányította volna az országot, ha nem jelenik meg a színen egy harmadik ember. Ez volt Tokugawa Ieyasu, aki Oda és Toyotomi által kitaposott ösvényen végül célba ért: hosszú idő után, az egyesített ország tejhatalmú politikai és katonai vezetőt kapott, a shogunt. Ezt 200 év béke (a polgárháborúhoz viszonyítva) és fejlődés követte. A shogunatus intézménye (bakufu) pedig sziklaszilárdan állt. Tényleg elképesztő dolgok történtek és Japán a fejlettség olyan fokát érte el, ami Európában is ismeretlen volt. Viszont, mivel Tokugawa székhelye Edo volt (a későbbi Tokyo), ezért Osaka a háttérbe szorult. Pedig, basszus, képzeljétek el! Mekkora királyság lenne, ha nem kéne Tokyoig kéne elvándorolnom a nyavalyás Sailor Moon kiállításért, mert Tokyo csak egy kis pöcegödör lenne, ahol úgysincs semmi? Amúgy Osaka a kastély építése előtt és után sem volt egy kis porfészek. Ez lett az ország kereskedelmi központja. És ha jól emlékszem a világ első tőzsdéje is itt működött (rizs) a 17. századtól.]

A kis kitérő után: a háborúzás során érte némi sérülés a kastélyt. Végül aztán a 19. században semmisült meg majdnem teljesen, amikor a császárhoz-hű és a bakufuhoz-hű csapatok összecsaptak. A II.vh előtt újjáépítették, hogy aztán a háború során a bombatámadások újra elpusztítsák. Azt a kastélyt, amit ma lehet látni vlmikor 1995 körül építették fel. Kívülről nagyjából megegyezik az eredetivel, de belül már betonszerkezete van és egy múzeum kapott benne helyett. Az illúzió elvesztését elkerülendő, még egyszer sem voltam benne :P Kívülről viszont baromi impozáns.

Sajnos a foltot nem értem. Sehogy sem tudom eltüntetni.

Ezután uccu, indulás a tájékoztatóra.

Amikor végre csatlakoztam a lányokhoz, akkor már kopogott a szemem az éhségtől. Megmutatták, hogy hol ebédeltek és nem kellett sokáig kéretnem magam. De bár tettem volna. Sose gondoltam volna, h egy olasz étterem (még ha Japánban is van), így el tudja rontani a tésztát és ilyen undorom lesz a pizzától. A lényeg, h a sugárban hányás új értelmet kapott számomra. Látványos volt az egyszer biztos. Szóval a késő-ebéd után nagyjából másfél-két órán belül megkezdődött az action, szóval ennyi maradt nekem a városnézésből és a vásárolgatásból. Ezt csak azért sajnálom, mert bőven el akartam menni mindenfelé és így nem jutott rá energiám. Azért egy nyári cipő és egy közös fotó még abba a 2 órába belefért :) No de nem baj. Osaka ott van, megvár, szeret. Különben is? Mi a frászért eszek én olasz kaját az okonomiyaki meg a takoyaki fővárosában???? Meg is érdemlem :/ Bár az olaszok tuti kirobbantották volna a III.vh-t ennek a helynek a láttán. Japán ide vagy oda, ebben az esetben nem kérdés melyik oldalra állnék :/

Mára elköszönök. Holnap suli és össze kell raknom egy beadandó első felét egy olyan témáról, amiről semmit nem tudok. Már megint mibe kevertem bele magam? :D